Szakosodás, szakosodjunk, sokasodjunk. Óhatatlan és persze szükségszerű folyamat a specializálódás, minek a végletes pontján szakbarbárok serege áll, akik semmit nem képesek létrehozni egymagukban, de ami még rosszabb, már nem is hajlandóak mást csinálni. A mi ökoszisztémánkból emelek ki egy példát, amelyet talán a következő szabadfordítású tweet foglal össze a legjobban:…

Általában az emberek panaszkodnak. Ez se jó, az se jó. Ezt így nem lehet csinálni. Mekkora baromság ez így. Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudod miről beszélek. Sírni, dumálni könnyű. Kérdés, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Tudjuk, hogy semmi sem lehet tökéletes. Viszont törekedni kell rá. És itt bújik meg…

Jön egy új projekt, izgalom fogja el a csapatot, öröm és boldogság tölt el mindenkit. Vágjunk bele, csináljuk, jó lesz. Aztán jönnek a nehézségek, nem úgy alakulnak az események, ahogy azt elképzeltük. Borulnak a dolgok, keményen dolgozik mindenki, egyszerűen nem látszik, hogy valamikor is véget ér. A „sosem fog elkészülni”…

A 2000-es évek elején, amikor már webes projektekkel foglalkoztunk, csak néhányan voltunk a cégben. Ráadásul igencsak jól működtünk. Nagyjából pont fogalmunk sem volt, mit csinálunk, de tettük a dolgunkat, tanultunk. Igen, voltak excelben készült drótvázak, meg flash intro, és oldal betöltés számlálók. :) Így visszatekintve és átgondolva, már tudom mitől voltunk…

Az elmúlt időszakban számtalan web és mobil app designversenyre neveztünk. Nyertünk itt-ott különböző díjakat. \o/ Ennek ellenére kifejezett problémáim vannak ezekkel a versenyekkel. Nyugi, nem fröcsögöni akarok, szimplán a tapasztalatainkat írom le, és a gondolataimat azzal kapcsolatban, hogy szerintem hogyan lehete jobb. Szándékosan nem vésem ide, hogy milyen oldalakkal, milyen…

Ez egy note to myself, neked meg kedves olvasó: FYI. Van egy problémám a széles körben elterjedt bias-szal, miszerint rantolunk össze-vissza, fullon van a beszédünk, írásunk mindenféle idegen és szakmai kifejezéssel. Sorryvagyok, de ez miért jó? Avagy kinek jó? #nooffense Lassan eljutottunk oda, hogy szakmabeli ismerőseimmel chatelve, egyszerűen nem értem…

Nem tudom, hogy vagy vele, de nekem eddigi pályafutásom alatt még sosem sikerült olyan emailt írni, amit a másik fél úgy értett meg, ahogy azt jómagam gondoltam. Pedig már több mint 20 éve próbálkozom. Hányszor, de hányszor fordult már elő, hogy megbeszéltünk valamit szóban és sok-sok félreértés, neadjisten idegesség után…

Uramatyám, ez sokba kerül! Nincs ekkora büdzsénk. Kaptunk olyan ajánlatot, ami ennek a fele. Mégis mi kerül ennyibe? Hangzanak az ismert reakciók az ajánlatra. Biztosan találkoztál már ezzel az érzéssel és merültek fel benned is ehhez hasonló gondolatok. Érthető, viszont érdemes megvizsgálnod, megértened, hogyan lehetséges ez. Ebben segítek most. Kezdem…