A jövő CMS-e?

A jövő CMS-e?

Bizonyára olvastátok a tartalom stratégiáról szóló posztunkat, melyet Éva írt. Az nem kérdés, hogy ebbe az irányba kell elmozdulni, viszont a helyzet az, hogy jelenleg nem, vagy csak nagyon kevés CMS létezik a világon, ami strukturált tartalmat képes kezelni.

Van ilyen?

Olcsó, bárki számára elérhető nincs. Az IBM már kidolgozott egy ilyen rendszert, de nagyon drága. (…mondjuk ebben a pillanatban már fejlesztenek a világ több pontján ilyet – lásd a poszt végén). Alább „ész nélkül”, de remélem gondolatot ébresztve leírom ötleteim, hátha valakit inspirál. :)

Milyennek kell lennie egy ilyen CMS-nek?

Lássuk mit írt Éva.

A CMS könnyen testreszabható, platform független felületet biztosít:

  • a tartalom létrehozásához és szerkesztéséhez
  • egy meghatározott adatmodell szerinti tartalom tárolásához
  • a tartalom megjelenítéséhez (előnézet)
  • a tartalom publikáláshoz és a felhasználókhoz való eljuttatásához

Brrr. Ez nem is egyszerű feladat. Miután előre definiált sémákat nehéz alkalmazni, ezért szükség van adatmodellek létrehozására a rendszer által. Nyilván felhasználóbarátan, könnyedén. Érdekes lehet az is, hogy magát a tartalom stratégia ábrázolását is grafikus felületen lehessen elvégezni. Mint pl. egy OOP tervező eszköz. Amikor ábrázolod a rendszert, akkor a háttérben már generálja is a megfelelő elemeket. Könnyen lehet változtatni a struktúrákon, új csatornákat lehet bármikor bekötni. Az egyes tartalomcsomagokat metaadatokkal kell felruházni, ezáltal szemantikus kapcsolathálót lehet felépíteni.

A publikáláshoz szükség lehet exportáló szűrőkre, melyek az adott csatornának megfelelő outputot állítják elő. A printhez pdf-et, a webre HTML-t (microformátumokkal felruházva) stb. Az egyes csatornákon a publikálás folyamatát is automatikusan elvégzik, pl. youtube-ra kitolja. És igen, ezeket a szűrőket bővíteni lehet, könnyedén frissíteni, módosítani. Már nem is beszélve az importról, a most meglévő adatstuktúrákból betölteni információt a rendszerbe.

Ötletelgetek még

Az egyes tartalomcsomagokhoz rögzíteni lehetne, hol jelent meg és mikor. Össze lehetne kötni a social oldalakkal, hányan lájkolták, hányan osztották meg. Ha emailben küldték ki, hányan olvasták. Ha link van a tartalomban, hányan kattintottak. Minden kis tartalomcsomaghoz lehetne pászítani egy, vagy több mérőszámot. Mennyire volt értékes a célközönség számára csatornánként.

A rendszer figyelmeztethetne, hogy az adott tartalomcsomag még nem jelent meg valahol és hogy érdemes lenne más csatornára is eljuttatni, esetleg eltelt már egy hosszabb időszak és egy másik időpontban ismét meg lehetne jelentetni.

WYSISMUC

Azaz What you see is…structurally marked up content. Azért vannak, akik már agyalnak ezen és elképzeltek már felületeket, sőt már létre is hoztak kezdeményeket. Ezt a cikket érdemes elolvasnod, ha érdekel a téma, esetleg építeni szeretnél ilyen rendszert.

Kolozsi István

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. Sokan kolboid néven ismerik. Legfőképpen digitális tanácsadással foglalkozik.

A tudásmegosztás jó dolog.
Mindenkinek ezt kellene tennie.



Ez bizony kár!

Sajnáljuk, ha így gondolod, de ez szíved joga.
Olvasd el ezt a posztot, hátha változik a véleményed!

Elolvasom

Egyetértünk!

Küldetésünk a tudásmegosztás, ezért is küldünk havonta hírlevelet. Jelenleg 4503 tudáséhes embernek. Érdemes feliratkoznod!


Gratulálunk!

Nagyszerűen döntöttél. Te is oszd meg a tudásod a világgal.

Hozzászólások