Szakbarbár is

Szakosodás, szakosodjunk, sokasodjunk. Óhatatlan és persze szükségszerű folyamat a specializálódás, minek a végletes pontján szakbarbárok serege áll, akik semmit nem képesek létrehozni egymagukban, de ami még rosszabb, már nem is hajlandóak mást csinálni.

A mi ökoszisztémánkból emelek ki egy példát, amelyet talán a következő szabadfordítású tweet foglal össze a legjobban:

Amikor megkérdezik tőlem: „Ki végezte a felhasználói kutatást? Ki tervezte az információs architektúrát? Ki rajzolta a drótvázakat? Ki csinálta a grafikát? Ki volt, aki…?”, és akkor mindegyik kérdésre azt válaszolom: „Én”.

Ezt nevezzük tervezésnek mi, öreg rókák.
– Brijan

Vágom, hogy a specializálódott emberek mesterei az adott területnek és ez egy nagyon jó dolog. De az tényleg rendben van, hogy egy drótvázat tervezőnek várnia kell a UX copywriterre, mert egy istenverte gombnak nem tudja „megírni” a feliratát? Hát biztosan nem. Azt gondolom, hogy senki se nevezze magát semmilyen tervezőnek, aki nem képes egymaga végigvinni egy teljes tervezési folyamatot. Pláne ne nevezze magát tervezőnek az, aki sosem tesztelte másokkal, amit csinált. Egyszerűen szükség van erre, méghozzá legfőképpen a hatékonyság miatt. Ha tudom és értem, hogy a másik mit csinál, hogyan kapcsolódunk egymáshoz és mi a közös cél, ami a folyamatban manifesztálódik, nos, akkor tudunk igazán együttműködni. Ez nem egy futószalag.

A területeden általános, széles tudásra van szükséged. Ha ez megvan, akkor mélyülj el egy részterületen és abban légy szaki! Bizonyára működik ez fordítva is. Ha ezt a tudáshalmazt ábrázolod, akkor egy T alakú formát kapsz, ezért is nevezik T-formának, esetünkben T-shaped designernek.

Régebben készítettünk egy eszközt tervezők számára, ahol meg tudják maguknak jelölni, mely területen milyen szintűnek ítélik tudásukat. Ez a UX amőba, használd! A vizualizáció segít abban, hogy lásd hol és milyen irányba kell fejlődnöd.

Ami a „nem nyúlok máshoz” mentalitást illeti, értem, hogy van más specializálódott arc, aki jobban meg tudja csinálni. Viszont egyrészt azt gondolom ilyenkor mindig a célt kell figyelembe venni és aszerint eldönteni, hogy elegendő az ismereted ahhoz, hogy a cél teljesüljön, másrészt pedig azt a bizonyos egot dobd a sufniba, hiszen selyempapír nélkül is ki lehet törölni.

A fejléc kép eredetije.