Húzzuk le tender

Ha valamit jól akarsz csinálni, akkor nincs más út mint a hosszas előkészítés és tervezés, tervezés hátán. Igazából teljesen mindegy miről van szó, a profi végtermék csakis így születhet meg, vagy egy óriási véletlen folytán, amire azért van példa (szerencse).

Képzeld el mi lenne ha a házat, amiben élsz nem tervezték volna meg előre. Ha kicsit skicceltek volna előtte, váltottak volna néhány szót a burkolókkal, a vizesekkel, az áramosokkal és mindenki a saját gondolata alapján csinálná a dolgát. Nem kétséges, hogy egy lakhatatlan kreálmány születne végül, vagy x-szer vissza kellene bontani a házat az alapokig és újrahúzni. Érdekes módon a digitális alkalmazások nagy része még mindig így készül. Nem csoda, hogy tele vannak az app store-ok, az internet használhatatlan oldalakkal, eszközökkel, programokkal, appokkal. Jobb esetben a ház külső falait szépre festik, mert hát azt látják úgyis kívülről, de ettől még az lakhatatlan, vagy jobb esetben kényelmetlen marad, nem is beszélve a biztonságról.

Még egy ház építésénél is figyelembe veszik, hogy kiknek szánják azt és nekik milyen igényeik vannak, hogyan fognak ott élni. Mégis miért teszik ezt oly kevesen digitális környezetben?

80% tervezés – 20% kivitelezés

Ez most nem a Pareto–elv. :) Meggyőződésem, hogy egy igazán sikeres projekt esetén összességében a tervezésre fordított effortnak valahol 80% körül kell lennie és „csak” a többit (~20%) kell kivitelezésre hasznosítani. Tudom, baromi türelmetlenek vagyunk, már csinálni kell, akarjuk és teszed, tesszük is.

Digitális projektek

Másik kapitális probléma, ami felett nem lehet elsiklani. A tendereket kiírók valamiért előre meghatározzák maguknak, hogy mikorra kell elkészülnie a terméknek. Ezt az időpontot szimplán az üzleti céljaik alapján tűzik ki. Minden esetben megkapjuk, hogy ez nem kőbe vésett határidő és ha a pályázó megindokolja, akkor el lehet tőle térni. Szavak szintjén ez nagyon jól hangzik, de a valóság az, hogy nem téged fognak választani. ;)
Mi ennek a következménye? Ha eleve nem adnak elég időt rá, akkor azt bizonyosan a tervezési szakasz sínyli meg, abból vágnak le (jellemzően a lenti folyamat első három szakaszát).

Sajnos a legtöbb esetben még az üzleti célok sincsenek meghatározva, jól körülhatárolva. Egyszerűen kapsz egy feature listát vagy mutatnak egy mintát, hogy ezt és ezt csináld meg. De mi a cél, miért jó ez az ügyfélnek, ki fogja egyáltalán használni és miért, ügyfél oldalon ki fog ezzel foglalkozni és hogyan? Számtalan kérdés megválaszolatlanul lebeg. Nem bírom ki, hogy ne tegyek említést a tendereknél kötelezően elvárt „látványterv” kérdésről. Teljesen értelmetlen, amíg a fenti kérdések tömkelege nem tisztázódott. Ha arról akar meggyőződni az ügyfél, hogy alkalmas vagy szép grafikát gyártani, akkor inkább kérjen korábbi portfóliót és az alapján döntsön.

Ha már digitális környezet – mert mi ehhez értünk – a tervezés alatt mit is értek?

Process

Számomra Jesse James Garrett zseniális könyvében (The Elements of User Experience – 2002) kidolgozott design folyamat az etalon, amit a kivitelezéssel (grafikai kidolgozás, fejlesztés stb.) egészítek ki:

• Tervezési stratégia
• Hatókör
• Struktúra
• Felülettervezés
• Grafikai tervezés
• + Kivitelezés (a kakukktojás)

Teszem hozzá ezek a lépések nem egymást követő szigorú lépések, hanem jócskán egymásba nyúló fázisok, sőt az utolsó négy pont párhuzamosítható és minden szereplő folyamatos együttműködését igényli. Ebből a folyamatból is jól látszik, hogy a kivitelezés milyen arányban szerepel és ez még mindig kevés!

A kivitezelés (többnyire fejlesztés) nagyon fontos etap, amit szintén tervezni kell. Rendszeresen kimarad az architektúra, az adatbázis, a szoftver tervezés, melyek hiánya egyrészt az alkalmazás megfelelő sebességét, rugalmasságát, skálázhatóságát, másrészt pedig a határidők betartását veszélyezteti. Sok helyen látom, hogy pontosan tudják, szükség van a tervezés ezen fázisára is és az önbecsapós, névleg tervezést választják önmaguk megnyugtatására (idő!). Khmmm.

A másik paradoxon a tendereken, hogy meg kell mondanod előre milyen áron tudod a teljes projektet megvalósítani. Ez szinte mindig feszültséggel jár. Visszakanyarodva egy ház építéséhez: hogyan tudod akár csak megbecsülni a kivitelezés költségeit, ha azt sem tudod még pontosan mit kell megvalósítani? …és akkor még csak a kivitelezésről beszélek. Ilyenkor jön a korábbi tapasztalatokon alapuló becslés, ami már bocsánat, de igazából egy nagy bullshit és ez alapján fognak kiválasztani a tenderen. wtf?!

Erre egyetlen megoldást látok, mint ahogy a házak építése esetén is. Ügyfél oldalon első körben tervezést kell tendereztetni, azt elvégeztetni és végül a kivitelezést külön tenderben. Akár ugyanaz az ügynökség is végezheti mindkét jól elhatárolható szekciót. El lehet képzelni további felosztást is, de az már talán az utópia irányába mutat. (ok, kicsit sántít)

Konklúzió

Véleményem szerint elsősorban ügyfél oldalon szükséges a változás, amire meglehet egyetlen megoldás az edukáció. Ilyen jellegű képzésekre, coachingra van szükség és az igényre, hogy ezeket a cégek ki is aknázzák. Ügynökség oldalon el kell felejteni a „kell a projekt okán bullshit gyártást” és tanítani az ügyfeleket. Miért? Egyszerű. Mindenkinek az az érdeke, az embereken (felhasználókon) át az ügyfelekig és végül az ügynökségekig, hogy jól használható, értékes, hiteles, értelmes, hasznos, élményt nyújtó és mindenki számára elérhető digitális termékek szülessenek.

Disclaimer

„Ember tervez – Isten perverz.” – írta ifj. Müller Péter. Igen, bármennyire alaposan tervez az ember szinte biztos, hogy nem tud mindenre gondolni, illetve a valóság mindig közbeszól, de ettől még tervezni kell! Ez ügyben a kedvenc mondásom, mely egy képzésen hangzott el és nagyon megragadt bennem:

„A terv egy út a sikerhez. Ha terveztél, akkor egyszer már nyertél!”