Könyvajánló: Microinteractions

Mindennapi életünk során számos interakcióval találkozhatunk, melyeket észre sem veszünk. Akkor ezek jelentéktelenek lennének? Nem!

Rögtön egy példa: a legtöbb benzinkúton lévő csap. Mikor a kezed a csap alá tartod, az elkezdi folyatni a vizet mindaddig, amíg a mancsod oda tartod. Mekkora ötlet, nem kell mások után fogdosni a kallantyút, nem kell a csuklóddal bénázni, hogy nehogy elkapj valamit, csak szimplán odatartod a kézfejed és kész is a csoda.

De mi is az interakció pontosan és hogyan épül föl?

A hivatalos definíciója szerint: két vagy több dolog kölcsönhatása, kölcsönös kapcsolata.

A mikrointerakciókat 4 részre lehet bontani:

• TRIGGER
  Az interakciót kiváltó dolog. Például egy gomb lenyomása. Ám fontos megjegyezni, hogy egy interakciót nem csak egy élőlény tud elindítani, hanem egy gép is: ha a telefonod merül, ezt érzékeli és feldob egy ablakot: “Merülök, dugj töltőre”
• RULES
  Ez határozza meg, hogy milyen esetekben mi történjen, mondjuk villanjon fel a lámpa, pulzáljon stb.
• FEEDBACK
  Azért felelős, hogy visszajelzést adjon: igen, már folyik a munka.
• LOOPS and MODES
  Az utolsó rész futási időt, ismétlést és módokat határoz meg.

Miért fontosak a mikrointerakciók?

Hogy a terméked ne csak egy szükséges rossz legyen. Az interakciók segítségével teheted terméked használhatóvá és szerethetővé. A részletek nem csak egyszerűen részletek… a részletek maguk képezik a terméket.

Gondolkodj kicsiben, váltsd meg a világot!

Ám a jó interakciók nem jönnek létre maguktól, tervezni kell. A tervezésnek pedig megvannak a maga trükkjei.

Egy trigger tervezésénél oda kell figyelni, hogy egyértelmű legyen, ez egy ravasz, amit “meg kell húzni”. Ha a trigger egy gomb, akkor az a gomb illeszkedjen a környezetéhez és mégis különüljön el, legyen figyelemfelhívó.

A szabályokat (rules) is pontosan, ésszerűen kell meg határozni: mi történjen a ravasz “meghúzásakor”, mi történjen futás közben és mi a futás végén… A kevesebb több! Egy egyszerű logikai diagram készítése nagy segítség lehet.

A visszajelzés (feedback) az egyik, ha nem a legfontosabb része az interakciónak. Egyértelműen kell a felhasználó tudtára adni, hogy mi történik éppen, mire számíthat. A kevesebb több szabály itt is érvényes. A leghatásosabb visszajelzési forma, ha a hallásra vagy az érzésre hatunk, a lényeg, hogy minél kevesebb energiát kelljen beleölnie a visszajelzés dekódolásába.

Az utolsó elemi rész egy kicsit összetettebb. Külön kell választanunk a módokat (modes) és hurkokat (loops).

A módok a szabályok (rules) visszacsatolására szolgálnak. Az a jó, ha az egyes módok nem térnek el nagyban az interakció fő céljától, hanem annak módosulatai. Például egy időjárás alkalmazásban a cél, hogy mutassa az aktuális időjárást a jelenlegi helyeden. Egy mód lehet az, hogy beállíthatod, más város időjárását is mutassa. A fő cél nem sérül, időjárást mutat továbbra is.

Alapvetően két típusú módot különböztetünk meg: spring-loaded és one-off mód.

One-off módról akkor beszélünk, ha miután az adott mód betölt elvégzi a dolgát, visszavált az alapértelmezett módra. Például egy rajzoló programban ha rákattintunk a négyzet eszközre, az mindaddig aktív állapotot jelez, amíg a négyzet nem került ki a munkalapra, majd visszaáll normál állapotára.
Ezzel szemben spring-loaded módról akkor beszélhetünk, ha az adott mód betölt és magától nem áll vissza. Mondjuk a kurzort egy link felé húzzuk, akkor egy kis popupban megjelenik a link title, ami addig nem is tűnik el, még el nem mozdítjuk az egeret.

A hurkok (loops) arra szolgálnak, hogy adott időközönként és/vagy adott időintervallumon belül mi történjen. Például 30 másodpercenként próbálja lekérni a legfrissebb üzeneteket.

Négyféle hurok létezik:

• Count-controlled: pl.: adott másodpercig próbálkozzon csatlakozni alkalmazásunk az internethez
• Condition-controlled: pl.: addig próbálkozzon csatlakozni alkalmazásunk az internethez, amíg nem sikerül
• Collection-controlled: pl.: addig fusson, ahány tweet van a listádon
• Infinite: pl.: ilyen a telefonodon lévő zseblámpa alkalmazás… amikor bekapcsolod a vaku világítani kezd egészen addig, amíg ki nem kapcsolod

Ha felkeltettem az érdeklődésed, akkor vedd meg Dan Saffer: Microinteractions c. könyvét és olvasd!