Kaizen

A folyamatos fejlődést jelentő japán szó egy olyan gondolkodásmódot is takar, ami más megvilágításba helyezi a felmerülő problémákat. Ennek segítségével pedig egy jobb jövőért dolgozol, így érdemes tehát áttekinteni mit is takar.

Eredet

A Toyota autógyártása nem volt jó helyzetben az 1940-es és 50-es években. Miközben Amerikában egy gyár 7000 autót is tudott gyártani naponta, ők csak 200-at évente. Az akkori vezető, Tojoda Eidzsi, átvette az amerikai modellt, de látta benne a hibákat is, amin lehet javítani.

A következő 2 évtized alatt kialakult az úgynevezett Toyota Production System, ami a 90-es években a lean vállatirányítási rendszerként is ismert lett, majd ezek az elvek és a rendszerThe Toyota Way 2001 név alatt lett összegezve.

Ennek a rendszernek az egyik fő pillére a folyamatos fejlődés.

Szemléletmód

Az egész lényege nagyon egyszerű. Kisebb lépésekkel, egy-egy módosítással javítasz a folyamataidon.

Hiába az autógyártásban fejlődött ki, az élet szinte minden részén lehet alkalmazni. Például készítesz egy kávét, majd cukrot raksz bele, amit kiveszel a szekrényből. Mi lenne, ha a cukrot a pulton tartanád, hogy ne kelljen kivenni a szekrényből? Persze ez nyilvánvalónak is tűnhet, viszont egy gyártósoron pár centivel közelebb helyezve egy alapanyagot nagyon sokat nyerhetsz. Egy-egy odanyúlással spórolt tizedmásodperc a munkanap végén százezres nyereség formájában jelenhet meg.

A kisebb lépések a legjobbak. Ezeket könnyű bevezetni, nem kell átrendezni az egész szervezeted hozzá. Az emberek nehezen alkalmazkodnak az újhoz, így a nagyobb változások sokkal kockázatosabbak és nehezebb bevezetni őket. Nagyon sokat olvashatsz sikereses emberekről vagy láthatod őket, ezért lehet egyből a hegycsúcsra akarsz kerülni, viszont azt meg szokás mászni először. Ez a módszer is két évtized alatt, több ember munkájából fejlődött ki.

Felmerülő probléma esetén rossz érzés van az emberekben vagy akár a másikat is hibáztathatják. Más esetben félnek bevezetni változásokat és új módszereket a következmények miatt.
Ha a folyamataid javítása a célod, akkor a problémákból lehetőség lesz. Egy olyan lehetőség, amit meg kell ragadni, hogy jobbá tedd a céged működését. A hibák olyan tapasztalatot vagy tudást jelentenek, amikkel előrébb lehet lépni vagy megtalálni a legjobb megoldást a céged számára.

Tökéletes állapotot nyilván nem lehet elérni, így folyamatosan kell alkalmazni ezt a gondolkodásmódot.

Hogyan

A TPS (Toyota Production System) a folyamatokban dolgozó emberekre támaszkodik. Ő az, aki megtapasztalja és végigcsinálja azt, így neki lehet a legjobb rálátása, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Eszközként lehet egyénileg alkalmazni, ahol egyszerűen és önállóan bevezethető fejlesztésekről beszélünk. Továbbá lehet csoportosan is alkalmazni, ahol egy kijelölt csapat, akár több napra összeül, hogy egy adott problémára vagy területre megoldást találjon.

Egy probléma feltárásánál 5 miért alkalmazásával szoktak gyökérokot kutatni. Ilyenkor miért? kérdésekkel feltéve el lehet jutni a probléma igazi okáig és nem csak egy tünetet fogsz kezelni a megoldással.

Egy másik hasznos módszer a genchi genbutsu. Ez annyit tesz, hogy „menj és nézd meg!”. Amikor megbeszéljük másokkal, akkor ne azt mondhassuk, hogy „azt hallottam”, hanem „azt láttam”, azaz meg kell tapasztalni a problémát.

Végszó

A Toyota vagy a Lean módszert már nagyon sok terület vette át sikeresen. Érdemes ismerni az eredeti filozófiát és alapokat, hogy megérthesd vagy jobban testreszabhasd ezeket. Még ha nem is a munkahelyen alkalmazod, akkor is jobb környezetet tudsz teremteni magadnak.