Öt miért, miért?

Öt miért, miért?

Létezik egy nagyon jó módszertan, melyet még valamikor a századelőn ötlött ki Sakichi Toyoda, a Toyota alapítója. Remélhetőleg találkoztál már a 5 Whys módszertannal, melyet végül Taiichi Ohno vezetett be a Toyotánál és tett a vállalat alapvető tudományos szemléletévé.

A 5W egy nagyszerű eszköz problémamegoldásra. Alkalmazásával a probléma valódi gyökerét lehet megtalálni, szimplán úgy, hogy legfeljebb öt miérttel kezdődő kérdést teszel fel a problémával kapcsolatban és az esetek 99%-ában az ötödik miért kérdésre adott válasz felfedi a probléma valódi, mélyen gyökerező okát. A magyar Wikipedian is találsz példát erre, melyet itt most nem ismétlek meg.

A módszertan a tervezés során is hasznos eszköz lehet a kezedben, sőt azért írom a posztot, hogy a használatára ösztönözzelek. Van egy saját termék, szolgáltatás ötleted? Ügyfeled, partnered jelentkezik nálad az ötletével? Vesd be az eszközt. Miért is? Egyrészt megérted (és az ügyfeled) is megérti valójában milyen emberi érzelemhez kötődik a terméke, szolgáltatása. Ugyanis annyiszor kell feltenni a miért kérdést, amíg a válaszban eljutsz egy érzelemig. Tudnod kell, hogy a termék, szolgáltatás valójában miért és milyen problémára ad megoldást. Az eredmény sokszor meglepetést okoz az ötlet gazdájának is. Mutatok egy példát, hogy érthetőbb legyen.

Adott egy site, mondjuk az izeselet.hu, ami egy gasztrobarangoló oldal, ami főként recepteket tartalmaz. Lássuk a hipotetikus kérdéseket.

1. Miért menjek az ízesélet.hu-ra?
Mert egy jó gasztro oldal, ahol sok recept van.

2. Miért van szükséged receptekre?
Mert mindig valami újat kell főznöm.

3. Miért kell mindig újat főznöd?
Mert szeretném, ha változatosan étkeznénk és ízletes ételeket ennénk.

4. Miért kell ízletes ételeket főzni?
Mert örömet akarok okozni a szeretteimnek és persze magamnak.

Hoppá! Itt már négy kérdésből eljutottunk egy fontos ponthoz: örömet okozni a szeretteinek. Egészen más megvilágításba kerül a termék, nyomban segítséget ad a szöveges tartalomhoz, a grafikához stb.

A megfelelő kérdésfeltétel kulcsfontosságú, mert könnyen el lehet térni az eredeti problémától, ezért kínosan kell ügyelni arra, hogy a kérdés a témához kapcsolódjon, ha kell kanyarodjon vissza és feltétlen a válaszra reflektáljon. Nyilván ez a módszertan is igazából a termék, szolgáltatás felhasználóit megkérdezve a leghasznosabb. Csak a felhasználó szükségletének pontos megértésével lehet jó terméket tervezni.

Érzelmeket kell tervezni, mégpedig olyan érzelmeket, melyekről azt akarod, hogy a látogatók érezzék. Így is kialakíthatsz érzelmi kötődést a termékeddel, szolgáltatásoddal kapcsolatban. Ne termékeket, érzelmeket és/vagy hitet árulj.

Kolozsi István

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. Sokan kolboid néven ismerik. Legfőképpen digitális tanácsadással foglalkozik.

A tudásmegosztás jó dolog.
Mindenkinek ezt kellene tennie.



Ez bizony kár!

Sajnáljuk, ha így gondolod, de ez szíved joga.
Olvasd el ezt a posztot, hátha változik a véleményed!

Elolvasom

Egyetértünk!

Küldetésünk a tudásmegosztás, ezért is küldünk havonta hírlevelet. Jelenleg 4503 tudáséhes embernek. Érdemes feliratkoznod!


Gratulálunk!

Nagyszerűen döntöttél. Te is oszd meg a tudásod a világgal.

Hozzászólások