Így neveld a kovászod

Így neveld a kovászod

1906. április 18-án percekkel a hajnali nagy földrengés után, Marie Louise Boudinnak sikerül kimentenie az anyakovászt a már lángokban álló pékségéből. Azt a kovászt, amit ekkor már 57 éve óvtak, ápoltak és növesztettek, hogy olyan kenyeret süssenek, amiről még én is hallottam itt a világ túl felén. A mai napig ebből a kovászból sütik a kenyereket a San Franciscó-i pékségben…

2017 elején, céges szinten tértünk át a Figmára, előnyével és – inkább – kellemetlenségeivel, mint hátrányaival. Az eddigi használat során új gondolkodás is jött, és ha még nem is oldódott meg a pont egy évvel írt posztomban felsoroltak mindegyike, de legalább jöttek mellé újabb kihívások.

A céges változások miatt elengedhetetlen volt számunkra a szorosabb és könnyen átvehető–, folytatható munka, így tettük le a voksunkat a Figma mellett, de ki tudja, lehet, hogy belekóstolunk majd az InVision Studiójába is jövőre.

Innentől bármennyire is igyekszem, kénytelen leszek angol kifejezéseket is hasznáni, mert oly gyorsan jönnek, terjednek és kopnak ki az itt használt fogalmak, hogy a magyar nyelvben megtapadni sincs idejük.

Volt egyszer egy UI Kit

Már style guide, de még nem design system.

Én annak az „iskolának” vagyok a képviselője, akik szerint a tervezési rendszer nem csak felületi elemek dokumentált rendszere, hanem az, ahogy egy csapat képes együtt dolgozni. Ahol közös a fogalomtár, és mindenki érti, hogyan épül és működik a termék. Ezt a közös tudást pedig később képes átültetni egy másik produktumba is. No, az már rendszer! A témában Nathan Curtis írásai motiválnak leginkább.

Azért szögezzük le, hogy mostanság nagy a kavarodás, hogy mit hívunk pattern library-nek, style guide-nak, design system-nek. Erre itt találsz egy érthető és rövid írást, a végén egy e-bookkal.

Így mindig egy egészséges távolságtartással nyitom meg a design system kifejezést tartalamzó cikkeket. Olykor nincsen mögötte valódi rendszer, csak szép komponensek és következetes grafika. A Figma – viszont nem is olyan rég – elindította az 1.0-ás Team Library-jét, amit egyesek tévesen már a design system küszöbeként aposztrofálnak. Szó se róla, nagyon meg fogja könnyíteni a tervezők dolgát, de a rossz hírem az, hogy ehhez meg kell dolgozni.

Azért csak eljutok oda, hogy miről is akar majd szólni ez a posztsorozat. Egy tweet hosszúságában elmondva: Hogyan építsem fel és bővítsem az elemkészletemet, hogy a végén összeálljon egy rendszerré? Tippek és trükkök Figmához.

Ezek még csak összekötögetett komponensek

Az nem úgy van, hogy megnyitod, átveszed és elolvasod (ha van mit). Ha nem te tervezted, építetted, formázgattad, akkor pont ugyanannyi a munkád vele, mintha nem lenne benne rendszer.

Azt szoktam mondani, hogy egy jó style guide tervezése befektetés. Befektetés, de megéri?Jöjjenek is a kérdések.

Mekkora projektnél érdemes elkezdeni?

Inkább fordítsuk meg. Mikor fog beérni, ha lesz egy olyan gondolkodással épített rendszered, amit bármelyik projektnél elővehetsz és utána csak testre kell szabnod? Ha egy terméket fejlesztesz, mindenképp. Ha több, különböző, de hasonló tematikájú és súlyú projekten dolgozol, akkor is. Ez utóbbinál inkább starter kitet fogsz építeni.

Nem lesz sablonos?

Csak amennyire hagyod, hogy az maradjon, hisz a material design kismillió változata létezik, de azon felül is találsz egyre több rendszert (pl.: Carbon design system, Lightning design system)

Mennyi időt tudok vele spórolni?

Semennyit. A felszabadult időt úgyis azzal fogod tölteni, hogy „csinosítgatod, pimpeled, animálod” a terméket. Ugye?

Miért jó nekem, ha van egy nagy adag összekötögetett komponensem?

Gondoltam ide írok majd egy hosszú bekezdést, de épp ma jött velem szembe ez a cikk, ami tökéletesen elmondja, miért lesz jó neked. Majd. Egyszer. A köztes állomásokat meg gondold hozzá.

Tehát a jó kenyérhez 3 dolog kell. Víz, liszt, kovász.

A kovász előtészta, amely liszt és víz felhasználásával, természetes élesztőgombák és tejsav-, ecetsavbaktériumok felszaporításával készül. Aktívnak nevezik a kovászt, amikor etetés után „dolgozni kezd”, vagyis akár duplájára is nőhet, és jól megbuborékosodik. Ekkor lehet vele szép kenyeret sütni.

Így vagyunk ezzel a design rendszer építéssel is. Kelesztgetni kell. Hol elvenni, hol hozzáadni, ám ami biztos, hogy rendszeresen foglalkozni kell vele. A legenda szerint Marie Louise Boudin a lángokban álló pékségéből kimentett kovászból már másnap sütötte a kenyeret, és rakta félre a maradékot a következő sütéshez, ahogy teszik ezt azóta is a Boudin pékség pékmesterei.

Előzetes a következő cikkből:
Azt fogom bemutatni, hogyan építem fel a saját rendszerem, mik azok az apró trükkök, amik segítik, hogy egységes maradjon a terv. A kulcsszavak pedig: alapok, gridek, színek.

Ahonnan a jó sztorikat és az ötleteket vettem:

tomkato

Nézem. Tervezem. Beleszólok. Hozzáadok. Jobbítok. Csak miattad, mert a végén jót, hasznosat és esztétikusat akarok. Neked. Magamnak. Alt+0133

A tudásmegosztás jó dolog.
Mindenkinek ezt kellene tennie.



Ez bizony kár!

Sajnáljuk, ha így gondolod, de ez szíved joga.
Olvasd el ezt a posztot, hátha változik a véleményed!

Elolvasom

Egyetértünk!

Küldetésünk a tudásmegosztás, ezért is küldünk havonta hírlevelet. Jelenleg 4503 tudáséhes embernek. Érdemes feliratkoznod!


Gratulálunk!

Nagyszerűen döntöttél. Te is oszd meg a tudásod a világgal.

Hozzászólások