Hagyjuk már

Ez egy note to myself, neked meg kedves olvasó: FYI. Van egy problémám a széles körben elterjedt bias-szal, miszerint rantolunk össze-vissza, fullon van a beszédünk, írásunk mindenféle idegen és szakmai kifejezéssel. Sorryvagyok, de ez miért jó? Avagy kinek jó? #nooffense

Lassan eljutottunk oda, hogy szakmabeli ismerőseimmel chatelve, egyszerűen nem értem a másikat. Mondom, szakmabelivel. Gugliznom kell ezerrel, hogy felfogjam mit akar mondani. Értem, hogy többnyire rövidebb, kifejezőbb így kommunikálni, de azt hiszem túltoltuk a biciklit. Moderáljuk meg magunkat.

OK, most fejeztem be és arra bíztatlak téged is, hogy csatlakozz!

Három lehetséges oka van annak, ha valaki így kommunikál:

1. Nem ért hozzá

Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen. – Richard Feynman

Sokszor olvasok különböző felületeken, hallok olyat, hogy értelmetlenül használnak mindenféle jól hangzó kifejezést, buzzwordöt (sicc!).

2. Direkt csinálja

Méghozzá azért, hogy ne értsék, amit mond. Vagy azért, hogy magát nagyon okosnak, szakmailag felkészültnek tüntesse fel. EGO mesterek, magas lovon ülők, ez nektek szól. Rosszabb esetben azért teszi ezt, hogy megvezesse a másik felet. Remélem ez utóbbi ritka. Ha ilyennel találkozol, akkor hívd fel a figyelmét, hogy nem érted! Kérd meg, hogy magyarázza el érthetően és a lehető legegyszerűbben! Ha ez nem megy, akkor nyomban kiderül a turpisság. Igaz nem feltétlen. Az is lehet, hogy a szakértő nem a szavak embere, nem képes a jó kommunikációra. Ez is egy fejleszthető készség. Nem biztos, hogy azt jelenti, nem ért hozzá, sőt. Viszont ez utóbbi eset már inkább a következő ponthoz tartozik.

3. Nem veszi észre

Bizony. Mikor valaki egy szakterületet a magáévá tesz és elmerül benne, akkor óhatatlanul elkezdi használni a szakkifejezéseket, már csak azért is, mert úgy pontos a mondandója. Arról nem is beszélve, hogy minden anyag angol nyelven áll rendelkezésre, ebből egyenesen következik, hogy az esetek nagy részében egyszerűen nincsenek megfelelő magyar kifejezések. Beég az agyába, azáltal a hétköznapi beszédébe. Érthető. Megjegyzendő, hogy az, aki szakmailag felkészült egy területen, az igényes is arra, amit mond. A szakkifejezések azért keletkeztek, mert pontosan leírják a mögöttes tartalmat. Ha azt leegyszerűsíti, akkor már nem lesz igaz, mert ugyebár „kivéve, ha…”, meg „attól függ…”. Lehet az a jó út, ha lebutítva kommunikálsz, majd utána terelgeted a gondolatokat egyre több kiegészítéssel, hogy kialakuljon a fogalom, amihez a végén eljut a másik fél. Talán ez az út a megfelelő.

Törekedjünk az egyszerűségre!

Próbáljuk meg. Mindig, mindenhol. A partnered, ügyfeled is boldogabb lesz, egymással is könnyebb lesz a kommunikáció. Ugyan vegyük már figyelembe, hogy kivel és kinek beszélünk. Ennyi. Nem is ragozom tovább, érted te…

Mindenkinek ajánlom Gergely Vera nagyszerű projektjét, amit a közérthető fogalmazásért hozott létre. Jó olvasást!