Designverseny, mi?

Az elmúlt időszakban számtalan web és mobil app designversenyre neveztünk. Nyertünk itt-ott különböző díjakat. \o/ Ennek ellenére kifejezett problémáim vannak ezekkel a versenyekkel. Nyugi, nem fröcsögöni akarok, szimplán a tapasztalatainkat írom le, és a gondolataimat azzal kapcsolatban, hogy szerintem hogyan lehete jobb. Szándékosan nem vésem ide, hogy milyen oldalakkal, milyen versenyeken szerepeltünk, pontosan az előzőekben foglaltak miatt. Legyen elég az, hogy számos magyar és nemzetközi kihívásban vettünk részt. Mindemellett magam is voltam jó néhányszor zsűritag, ami egyrészt megtisztelő feladat volt, másrészt pedig láttam belülről, mi és hogyan zajlott.

Mire jó?

A designversenyen indulók számára három dolog érdekes:

1. szeretnék megmérettetni magukat, visszajelzést kapni arról, hol tartanak, mennyire jó digitális terméket képesek létrehozni mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren
2. díjakat akarnak nyerni, ami segíti a sales tevékenységüket, és garantál az ügyfeleik számára egyfajta minőséget
3. láthatóságot szereznek maguknak

Hogyan nyerj?

Végtelenül leegyszerűsítve a győzelemhez szükséges recept:

• ismert márka oldalával, appjával nevezz
• legyen videóháttér a nyitó oldalon
• mindenképp alkalmazz valami látványos és éppen trendi dolgot: pl. parallax effekt, material design
• legyen órási betűkkel kiírva valami – valami megfoghatatlan és érzelemre ható
• legyenek mindenhol nagy és szép fotók, lehetőleg kevés szöveggel
• feltétlen legyenek animációk, mindenhol: pl. csússzanak, fade-eljenek be a szövegek, panelek, blokkok
• használj ikonokat, sőt még annál is több ikont
• természetesen webfontokat használj, lehetőleg egyedit és sokat

Mi a baj ezzel?

Számomra ez elkeserítő, mert már bocsánat, de az egész az első benyomásról szól, vagy mondhatnám úgyis, hogy a parasztvakításról. Márpedig a web design, vagy mobil app design végképp nem erről szól. Igen, fontos az első benyomás, de az csak egy iciri-piciri szelete az egésznek.

Valójában a design elsődleges feladata, hogy megoldjon egy, vagy több problémát. Méghozzá az alkalmazás célközönségének problémáit, és a célcsoportok igényeit kell kiszolgálnia, mindezt úgy, hogy az egész fenntartható legyen, azaz az üzleti célokat is szem előtt tartja. A célok ráadásul mérhetőek is, és mérni is kell azokat. Valahol ott lehet az alap probléma, hogy kizárólag a grafikai designt szemlélik a versenyeken. De könyörgöm, alkalmazott grafikáról beszélünk, aminek célja van, és az egész nem mehet pl. a használhatóság rovására.

A nagyobb versenyeken – hazai versenyeken nem lehet tudni –, négy pontozási kategória van:

• design
• usability
• creativity
• content

Ez rendben van, de sajnos azt látni, hogy vagy nem értenek hozzá a zsűritagok (ugye igen?!), vagy egyszerűen csak gyorsan letudják a rájuk kirótt feladatot, anélkül, hogy időt feccölnének bele. Ez utóbbival sajnos sokszor találkoztam, mikor zsűritag voltam. Részemről hosszú órákat töltöttem el az értékeléssel, vettem rá a fáradtságot, hogy alaposan megvizsgáljam a lehető legtöbb szempontból az alkalmazásokat, és a lehető legobjektívebben értékeljem azokat. Ezzel szemben sokan a határidő estéjén kattintgattak párat, aztán pontozták. Mikor a személyes, közös értékelés zajlott, látszott, hogy azt sem tudják, melyik alkalmazásról van szó. Szomorú. Persze ez nem feltétlen a zsűri hibája, sokkal inkább hiányzik a motiváció, amit a verseny szervezőinek kellene megteremtenie.

Itt lenne az ideje egy komoly webes/mobilos versenyt csinálni idehaza.

— Kolozsi István (@kolboid) 2016. október 18.

Hogyan lenne jobb?

Nem egyszerű a kérdés, mégis megpróbálom. Kezdem azzal, hogy a fenti négy kategóriát mégis mi alapján pontozzák? Honnan tudja a zsűritag megállapítani, hogy a tartalom megfelel a célközönségnek? Vagy éppen a használt színvilág? Hiszen fogalmuk sincs, hogy kik a célcsoportok, ők mit szeretnek, mit utálnak, milyen nyelvezetet használnak, mik a céljaik, problémáik, amire az alkalmazás megoldást nyújt? Azt sem tudhatják, hogy mik az alkalmazás üzleti céljai. Mit mérnek? Mik a KPI-ok? Ne adj isten, mik az elért eredmények?

Azzal kezdeném, hogy a pályázóktól bekérném ezeket az adatokat. Nyilván a legtöbbnél kiderülne, hogy ilyen adatok egyszerűen nem léteznek. Nos, akkor ne is induljanak. Néhány versennyel találkoztam, ahol ezt szövegesen be kell mutatni – persze röviden – a célközönséget (egy esetben a célt is). Ez legalább már valami. Sajnos, ahogy láttam, nem sokat számít mit írsz oda.

Ez így ebben a formában, túlontúl szubjektív. No persze, ha a zsűritag ért a használhatósághoz, a grafikai designhoz, a keresőoptimalizáláshoz és mindenhez, akkor már vannak objektív szempontok is. Ha ért hozzá. Míg nemzetközi szinten ez sokkal inkább adott, addig a hazai megmérettetéseken nem igazán látom ezt. Elég csak megnézni, hogy kiket kérnek fel. Sokszor látni, hogy üzleti oldalról, illetve marketing oldalról érkezik a legtöbb zsűritag. Nyilván fontos résztvevők, de ők meg nem tudnak dönteni adatok hiányában, így marad a szubjektív véleményük. Ide tartozik, hogy web design esetében meg kellene nézni azt a website-ot mobilon, tableten is, sőt egy böngészőben rápillantani a reszponzivitásra is (ha olyan persze). Sok nyertes oldalt láttam már, ahol tutira nem csekkolta senki.

Indoklás

Nem lenne rossz, ha indoklást is kapna minden pályázat, mindezt teljesen transzparensen. Mégis miért és hogyan döntött a bírálóbizottság? Kitenném mindenki elé, már csak azért is, mert tanulhatnak belőle, és nem csak a pályázók, de bárki más is. Értem, hogy ez a versenyeztetés üzleti célokat szolgál a szervezőnek, de ha már befizetjük a nevezési díjat (van ahol nem is keveset), akkor legalább ennyi jár(na) érte. Megjegyzem, hogy létezik egyetlen ilyen – szintén hazai – verseny, ahol indoklást kapnak az induló projektek. Szuper, de milyet? Még régebben akadálymentes kategóriában neveztünk oda egy oldalt, amit elutasítottak azzal a felszólítással, hogy nem felel meg a követelményeknek, ami elég vicces annak tükrében, hogy minden terméknél törekszünk az unverzális designra a legjobb tudásunkkal, ebben az esetben többek közt egy vak sráccal is teszteltünk több körben :). Ilyen.

Teljesítmény

Ha már web designról és mobil app designról beszélünk, akkor egyszerűen nem hagyható ki az alkalmazás teljesítménye, hiszen az is a design része. Találkoztam olyan döntőbe jutott website-tal, ami majd 50MB-ot tölött le csak a nyitóoldal megnézéséhez. Mobil adatforgalmon. Olyanokkal, melyek bár cukorkát adnak a szemnek (eye-candy), de olyan lassúak, hogy 5 másodperc után zárom be. Örökre. Azt gondolom, hogy a teljesítmény, sebesség mindenképp pontozási kategória kell legyen. Erre vannak is mérőeszközök, sokat nem is kell bajlódni vele.

Transzparencia

A transzparencia kényes kérdés. Főleg itthon. Mind tudjuk miért. Érdekes módon nemzetközi szinten is csak akkor mutatják meg a zsűri személyes pontjait, ha a pályázott alkalmazás díjat nyert. Érteni vélem az okokat, de sokkal tisztább lenne az egész, ha minden teljesen átlátható lenne.

Előre ki kell tenni, hogy mi alapján fognak pontozni, és hagynám az olyan bullshiteket, mint innovatív megoldások. Nyilván lehet valami innovatív, azoknak inkább egy külön kategória dukálna.

Szempontok

Objektív szempontokhoz léteznek használhatósági (usability), keresőoptimalizálási (és nem a haver cégének lefejlesztett SEO ellenőrzője), grafikai (tipográfiai), akadálymentességi ellenőrző listák és nem utolsó sorban sebesség, teljesítménymérő eszközök (azokhoz értékhatárok). Ezeket egészíthetik ki a szubjektív szempontok.

Tudom, hogy egy gondolat motoszkál a fejedben: Akkor csinálj jobbat!
Nos, lehet megpróbáljuk, persze nem fps keretek között…

Neked mik a tapasztalataid? Várom kommentben!