2024. július 08.

Egy designer gondolatai az AI képalkotásról

10 perc olvasási idő

Egy designer gondolatai az AI képalkotásról

A házimunkák fogorvosi kontrollja a porszívózás. Minden alkalommal utálja az ember, és már előre zavarja, hogy lassan itt az ideje. Annyi a különbség, hogy porszívózni sűrűbben kell, illetve a technika már ad rá alternatívát, nem úgy mint a fogorvosra. Úgy döntöttem pár éve, veszek egy robotporszívót. Egylégterű a lakás, nincsenek magas küszöbök, nincs lépcső…ideális. Pár használat után felmértem mit kell elpakolászni előtte, miket csavar fel és hol akad el rendszeresen meggátolva, hogy magára hagyhassam. Ahogy egyre többet használtam kiderült, helyettesíteni nem tudja a porszívózást. Ha nincs időd, gyors tisztításra megfelelő. Segítség, de nem megoldás. Valahogy így vagyok az AI kép generálással is.

A designerek között az AI már több mint egy éve állandó téma. Szinte mindenki ellene van. Előkerül problémaként az anyagok minőségének romlása, a szerzői jogok semmibevétele, a munkák elvesztése, illetve a dilettánsok megjelenése a szakmában. Nem szeretnék nagyokat mondani (van bőven elég szakember, aki megteszi helyettem), inkább kérdések és gondolatok merülnek fel bennem.

Munkahelyek

A játékiparban már elkezdődött a grafikusok kiszórása és elkezdték a kiegészítő elemeket mesterséges intelligenciával pótolni. Ez leginkább egyelőre a recessziónak köszönhető és számtalan cikk látott napvilágot arról, milyen szinten égetik ki a játékiparban dolgozókat, illetve mennyire toxikus a környezet. Ez az ipar is átalakulóban van, ami véleményem szerint nem is baj. Rendesen visszaélnek az ott dolgozók lelkesedésével és elkötelezettségével.

Hasonló a helyzet a filmes CGI világában, ahol a kiégés és a túlhajszolás mindennapos. Ugyanakkor érdekes példa a Godzilla Minus One idei legjobb vizuális effektusok Oscarja, amit egy pár emberből álló csapat és egy a CGI-ban jártas rendező hozott össze, szemben mondjuk egy Marvel film közel száz fős VFX team-jével. A különbség az volt, hogy volt koncepció és szakértelem. A büdzsé egy hollywoodi szuperprodukció töredéke volt. A szakemberek nyertek a totális szervezetlen fejetlenséggel, és örűlt kérésekkel szemben.

Nem feltétlenül a „gép” jelenti a legnagyobb fenyegetést a munkahelyre, hanem az ember, a vállalati beidegződések, a szokások, a hagyományok, illetve az olyan mondatok, amik meggátolják a fejlődést, mint „hát ez egy ilyen szakma”. Ha a producerek géppel készítik ezeket az effekteket, ugyanúgy kérni fognak őrült dolgokat, hogy elfedjék a koncepció hiányát. Ugyanez igaz bármilyen munkahelyre, ahol vizuális szakemberek dolgoznak.

A célt, a víziót és a szakértelmet ki lehet AI-jal váltani?

Ha olyan munkád van, mint amikor Henry Cavill bajszát retusálod le a Superman utóforgatásain, akkor baj, ha azt kiváltja/segíti az AI?

Jog

A jogi kérdés is érdekes dolog. Hogyan használhatja fel a gép az általam alkotott képet? Miben más ez, mint az inspirálódás? Talán a konkrét elemek átültetése lehet… Sokszor emelek át megoldásokat Behance anyagokból, bár azt is lopásnak érzem. Mindig megnyugtat, ha ezt sokan tesszük és elnevezzük trendnek. Attól nem tűnik akkora gaztettnek.

Az AI által készített kép valahogy mindig más, mindig sutább, kevesebb tartalommal, kevesebb részletgazdagsággal, vagy épp kevesebb elnagyoltsággal. A gépies, kölcsönzött empátia nem ugyanaz, mint a valós. De azt gondolom jogos igény, ha nekem egy stock fotóért fizetnem kell, amit teljesen átalakítok, akkor az AI alkotói miért nem fizetnek az én általam alkotott munkáért, amit felhasznál az algoritmus? Nehéz ezt tetten érni. Annyira absztrakt és elvont témakör ez, a jog pedig annyira racionális és „stabil” ágazat, hogy a kettő nehezen ér össze.

Később ilyen esetekben is emberek fognak dönteni. Ha egy jogi esetnél a bíró úgy dönt, nem kell fizetni, akkor őt nem érdekli a művészet? Ha úgy dönt, hogy fizetni kell, akkor a haladást gátolja? Nehezen tudom elképzelni, hogy készül majd egy törvény, miszerint minden képnél közlik az „inspiráló” alkotók listáját. Kötelező lesz jutalékot fizetni a felhasznált elemekért százalékos arányban? Ha pénzt kapok, mert felhasználták a művemet, akkor megnyugszom? Így már rendben van az AI lopás, mert ki vagyok fizetve? Mindenesetre az biztosan nem jó gyakorlat, amit az instagram csinál, hogy az alkotók megkérdezése nélkül felhasználja a műveiket az AI-uk betanításához.

A The Verve, a Bitter Sweet Symphony című daláért 22 évig minden fillért Rolling Stones kapott, mert az övék volt a jogdíj, pedig a Verve egy majdnem teljesen egyedi számot hozott létre az eredeti felhasználásával. Ha én csinálok egy közepes képet és az AI csinál egy remek képet annak a felhasználásával abból én kapok pénzt, akkor azt magamban morálisan hogyan könyvelem el? Segítettem valami jobb létrehozatalában, vagy nyerészkedtem?

Ha egy alkotó, aki rendkívül tehetségesen rajzol, de a rajzai nélkülöznek minden kreativitást, egyediséget, mondanivalót, miben különbözik az AI-tól?

Vég(?) következtetés

A képalkotásnál, ha mesterséges intelligenciát használunk, elmarad a katarzis. A folyamatból eltűnik az elmélyülés, és a játék. Kimarad az a fázis, amikor a visual az alkotás közepén más irányt vesz és valami egészen egyedi születik. Viszont a munkák 80%-a nem a kreatív alkotásról szól, hanem a favágásról. A 20% az érdekes.

Ha valaki nem kreatív grafikus csak közepes szakember, baj, ha AI-jal dolgozik? Baj, ha meg fogja találni a célközönségét? Azok az emberek, akik ilyen anyagokat szeretnének, egy kreatív embert csak kihoznának a sodrából, a munka elkészítése nyűg és fájdalom, teli ostoba kompromisszummal. Baj, ha olyan kreatív emberek kapnak eszközt az ötleteik megvalósításához, amihez eddig nem volt szoftverismeretük és/vagy tehetségük? Baj, hogy az ügynökségnél dolgozó grafikus unalmas stock fotó keresés helyett unalmas promptokat ír és ezzel időt sporól és közelebb kerül a végeredményhez?

Számtalan jó oldala is van ennek, de jelenleg még nem tart ott a dolog, hogy igazán kreatív dolgokat szüljön a gép. Mögötte mindig van egy kreatív ember aki segít neki. Lehet ezt a határt át fogja lépni az AI, de nem tudni mikor. Sokan mondják, hogy tudják, de ezt nehezen hiszem, maximum az ezeken a szoftvereken dolgozók tudhatják mikor jön az áttörés. Ha meg is történik, akkor is úgy érzem az igazán egyedi stílusú grafikusok/illusztrátorok nem lesznek veszélyben, akik kreatívak és jellegzetes kézjeggyel bírnak.

Remélem az emberek alkotta dolgokra mindig szükség van és igényeljük, hogy csodáljuk mások tehetségét, a gép pedig olyan, mint egy új telefon. Az ember örül neki és játszik vele, de pár óra után már csak szimpla használati tárgy.

Az AI alkotta képek hibái nem szerethető stílusjegyek, mint a festményeken fellelhető vonások, karcok, vagy foltok, hanem csak idegesítő 8 ujjú anomáliák.

Lovas Tibor

Sokat látott designer, aki sokszor túl cinikus, de nem adja fel.

Lovas Tibor

Hozzászólások