Meddig kell még designer?

Meddig kell még designer?

Vajon a design systemek felváltják majd a designereket?

Tettem fel a kérdést a január 28-ai miskolci ITrend meetupon. Ez a poszt az ott elhangzott előadásom bővített változata.

Nagy vonalakban arra szeretnék rávilágítani, hogy mi lesz a következő években a designer szakmával. Vajon a design system feleslegessé teszi majd a szakmánkat? Egy varázsütésre elég lesz csak megrázni a dobozt és kidobja a digitális terméket? Egyszer. Biztosan. Ám addig is…

Hogy miért a kissé provokatív cím? Beszéltél az elmúlt 5 évben designerrel? Kicsit olyan volt, mintha most találta volna fel a forró vizet? Valószínű. „Fiatal” szakma, átültetett módszerekkel és olyan gondolkodásmóddal, amiket még nem alkalmaztak ezekből a nézőpontokból. Ha így tekintünk rá, akkor ez egy természetes folyamat. Éppen ezért sokszor futunk bele, amikor úgy gondoljuk, hogy olyan tudás birtokosai vagyunk, amiről másnak is tudnia kell, és ezt mindenáron szeretnénk megosztani. Hogy ennek mi a mozgatórugója? Az inkább egy másik cikk lenne.

Most még egy folyamat elején vagyunk, amikor arra kezdünk rájönni, mit is csináljon a designer. Persze nem az, akit 10 évvel ezelőtt designernek hívtunk, hanem napjaink designere.

Hogy választ tudjak adni a címben felvetett kérdésekre, először tisztázzunk két fogalmat. Ki a designer, és mi a design system?

A designer

what-people-thinks-i-do
Ismered a „what people thinks i do” mémeket? A családom–, a barátaim–, a főnököm szerint mit is csinálok? Manapság ha egy termék nem jól, vagy nem úgy működik, ahogy azt a felhasználó szeretné, akkor már megjelennek azok a hangok is, akik azt mondják: Ki tervezte ezt?

Ez az evolúciója egy szakmának. Szerencsére. Tudnak rólunk, felkerült a térképre a designer szakma.

Ám, ha valóban arra vagy kíváncsi, hogy mivel foglalkozik egy designer, akkor a végletekig leegyszerűsítve pontosan azt, mint mindenki más:

Döntéseket hoz.

Design döntéseket. Olyan, a tervezést érintő problémákra keresi a választ, amik egyre inkább összetettek és egyre rétegesebben működnek. Éppen erre reflektál, mennyi különféle titulussal rendelkező designer lett napjainkra.

designer-evolution

Számtalan szempont, megannyi döntés. És mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze, célszerű inkább a döntéseket csokorba foglalni.

Nem véletlenül lépett színre pár évvel ezelőtt a design system kifejezés.

Mi a design system?

A leginkább elfogadott nézet szerint:

Design system is not a project. It's a product, serving products.

– idéztem Nathan Curtistől, aki Dan Brownnal együtt alapították az EightShapes-et.

Én egy kicsit ennél mostanra tovább merészkedtem. Ebben remek kapaszkodó volt Hayley Hughes, az IBM, majd Airbnb, most pedig a Shopify egyik vezető designere.
Egy tavalyi előadásában találkoztam az alábbi piramis diagrammal.

design-system-hierarchy-1

Ez alapján három–, egymásra épülő alrendszerre lehet bontani a design systemet:

  • komponensek rendszere
  • történetek (útvonalak) rendszere
  • értékek rendszere

Hughes piramisa az Ethical Design Manifestojára épül, ám ő újrarandezte az ott megjelent szinteket, amivel én nem értek egyet.

Gyorsan fussunk végig a szinteken, hogy mit is tartalmaznak, és miért is van hatással a legmagasabb döntési szintekre is egy design system.

Komponensek rendszere

Manapság, amikor rákeresünk arra, hogy design system, sok esetben látunk egy szép nagy elemkészletet, amik tartalmaznak színeket, betűket, formákat, eltartásokat. Jobb esetben ezek valóban koherensek, és fel is lehet építeni ezekből egy termék felhasználók számára használható felületét. Igen ám, de attól, hogy ezek bármilyen rendszert alkossanak, nem elég csak a következetesség. Ahhoz, hogy ezt valóban alrendszernek tudjuk tekínteni, 4 kritériumnak kell megfelelni:

  • következetes
  • mérhető
  • újrafelhasználható
  • dokumentált

Mindezek segítik a későbbiekben a módosítást, és mindazt, amitől tovább tudjuk használni ezeket a komponenseket, mint rendszer.

Az előbbiekből látszik, hogy itt már a designernek ki kell lépnie abból a körből, amikor a hozzá hasonló nyelvet beszélő emberekkel kell megértetnie magát. Itt már megjelennek a fejlesztők, mérnökök, analitikusok, akiknek szintén létezik egy nyelvezetük a saját rendszerükre. Sőt, mivel ők lesznek végső soron, akik formába öntik, vagy visszamérik ezeket az elemeket, célszerű ezt a nyelvet, ezeket a fogalmakat már az elején beépíteni.

Hisz miben is létezik egy rendszer? A környezetben. A környezete lévén kap értelmet, és egyben a környezete által tudja meghatározni a rendszer saját magát.

Így történhet, hogy lassan a UI designereknek nem is az lesz a feladatuk, hogy komponenseket „rajzoljanak”, tervezzenek, hanem, hogy kontextusba tudják a meglévőket helyezni, és szabályt tudjanak alkotni a működésükről.

A történetek rendszere

Attól, hogy lettek komponensek, amik rendszerben működnek, még azokat nem pakolgathatjuk csak úgy egymásra, vagy egymás mellé.

disney-disney

Azaz megtehetjük, csak akkor ne csodálkozzunk, hogy egy Disney kastélyt építünk, amikor mi egy Star Wars lépegetőt (AT-ST) akartunk.

Persze mondhatnánk, hogy Disney–Disney. Ám, pont itt rejlik a lényeg. A történetben. Sokszor érezhetjük, hogy ugyanazt a történetet mesélik el nekünk újra és újra, csak a szereplők és a helyszínek mások. Egyiknél hercegnő, boszorkány, kastély, másiknál hercegnő, Darth Vader, birodalmi csillagromboló.

design-process

Mi határozza meg a történetet? A kulcs itt a felfelé és lefelé kommunikáció. Vagyis hogyan és miként gyűjtik be a designerek az adatokat, azokat hogyan rendszerezik és adják tovább. Igazából ezen a szinten rajzolják meg a térképet. És itt most nem csak a user journeys map-re gondolok, hanem azokra a módszertanokra, eszközökre, amik segítik az absztraktból a konkrét felé vinni a terméket.

Ez sok esetben egy szerteágazó és folyamatos döntések láncolata, aminek a végén egy rosszul adoptált vagy interpletált adatból akár Csipkerózsika is lehet a Birodalom visszavágból.

Az értékek rendszere

Ezen a szinten születnek azok a döntések, mely egy termék, szolgáltatás lényegét, irányát meghatározzák. Ahol az absztrakció születik. A fenti képen látható, hogy tervezés szempontjából egy termék születésénél két meghatározó tényező áll fenn:

  • az üzleti célok
  • és a felhasználói igények

Ha elfogadjuk, hogy a design system idáig nyúlik, akkor látható, hogy a korábbi két lépcső a későbbiekben mennyire visszahat majd erre a szintre is. A termék folyamatos csiszolgatása során lényegesen nehezebben haladhatunk, ha a korábbi szintek ad hoc jelennek meg, mintsem egy rendszer részeként.

Mindezeken felül napjainkban az üzelti döntések és célok meghatározásánál is egyre erőteljesebben megjelent a designgondolkodás. Ezek mind módszertanok, mind felhasználói oldalról való megközelítés formájában (lsd. service design, design thinking) épülnek be egyre gyakrabban a vezetői mechanizmusokba. Azonban a design vetületét tekintve, alapok nélkül, ezek a döntések sok esetben csak pusztába kiáltott szavak maradnak.

És akkor lesznek designerek vagy sem?

Mielőtt felvázolom a véleményem, előtte tegyünk még egy kis kitérőt.

the-end-of-naval-gazing

Egy ideális szervezetet a fenti egységekre lehet osztani. Legalábbis Paul Adams tervező szerint, akinek volt egy jó előadása, ahol saját példáján és felismerésén keresztül bemutatta, hogy a „UX”, a tervezés nem a központja egy szervezetnek – bármennyire is szeretnénk ezt gondolni –, hanem egy része.

A design, mindig is része volt egy szervezetnek, ám volt, ahol kevésbé domborodott ki. Attól még, hogy nem volt dedikált design csapat, a design döntéseket meghozták.

company-structure-design

Ezek alapján, ha a korábban bemutatott piramist a szelethez illesztjük, akkor látható, hogy a design system végre egy használható, visszamérhető és megismerhető alap lesz a közös kommunikációra, ami segít majd a vezetőknek a helyes döntések meghozatalában.

Ám naivitás lenne azt gondolni, hogy ezen a szinten a design lesz az, ami meg kell, hogy határozza az összes döntési mechanizmust. Itt már figyelembe kell venni az szervezet összes egységének a rendszerét, legyen szó management–, sales– vagy financiális rendszerről.

company-structure-all

Az igazság az, hogy valamilyen szinten az összes szervezeti egységnek megvan a saját rendszere. Ha pedig ezeket a szeleteket egy palástként visszahajtjuk, akkor a vezetői döntéseket megalapozott információk mentén tudják meghozni.

Emlékeztek még a sok titulusra?

designer-evolution-future

Egyre inkább az lesz a jellemző, hogy a design gondolkodás elterjed. Felbukkan, akár akreditált szereplőként más-más szervezeti egységben, vagy csak maga az egységen belül honosodnak meg a tervezéssel kapcsolatos módszerek, gondolkodásmódok.

Így, a végére azt hiszem kijelenthetem, hogy a designerek megmaradnak, sőt lehet, hogy többen is lesznek, a gondolkodásmódjuk, eszközeik pedig szép lassan megismerhetővé és beépíthetővé válnak.

Hogy aztán pedig mi lesz, amikor felépítettük a rendszerünket? Majd megrázzuk a dobozt.

Köszönöm, hogy elolvastad. 👋


Kapcsolódó prezentáció


A prezentáció diái


Források amik segítettek és irányba állítottak az előadással kapcsolatban.

tomkato

Mindenkinek van egy jó sztorija.

A tudásmegosztás jó dolog.
Mindenkinek ezt kellene tennie.



Ez bizony kár!

Sajnáljuk, ha így gondolod, de ez szíved joga.
Olvasd el ezt a posztot, hátha változik a véleményed!

Elolvasom

Egyetértünk!

Küldetésünk a tudásmegosztás, ezért is küldünk havonta hírlevelet. Jelenleg 4503 tudáséhes embernek. Érdemes feliratkoznod!

Gratulálunk!

Nagyszerűen döntöttél. Te is oszd meg a tudásod a világgal.

Hozzászólások