fps blog

Miért KELL az esztétikus design?

Ajánlataink egyeztetésekor gyakran előfordul, hogy megkérdezik, miért ilyen drága a design, illetve felteszik a kérdést, hogyan lehetne ebből faragni. Sok esetben felbukkan a gondolat, hogy van házon belül, vagy egy ismerős grafikus (rossz esetben egy műkedvelő photoshopper), akivel inkább megcsináltatják.

Az esetek többségében sikerül dűlőre jutnunk, de még így is sokszor félrecsúszik a design. Ennek túlnyomó többségében az oka, hogy az ügyfél is „ért” a designhoz (ahogy mindenki ért a focihoz) és elviszi olyan irányba a projektet, ahonnan már nincs visszaút. Ilyenkor szoktuk levenni a nevünket az oldalról.

Úgy éreztem, le kell írnom, mitől működik a jó design, mihez ért nagyjából egy designer és hogy mi a különbség a designer és webdesigner között.

Az esztétikum emberi agyra gyakorolt hatásait a kognitív pszichológia régóta kutatja, melyből most két nagyon fontos gondolatot osztok meg.

Halo effektus

A Halo effektus Edward Thorndike amerikai pszichológus nevéhez fűződik. Esetünkben gyakorlatilag arról van szó, hogy a felhasználók 50 ezredmásodperc alatt eldöntik, tetszik a designunk nekik, vagy sem. Az érdekes ebben, hogy mindez a tudatalattiban történik, és ez tudatosan nem kontrollálható. Ráadásul ez az „első benyomás” vagy „érzelmi reakció” kihatással van a későbbi használatra is. Úgynevezett „megerősítési torzítás” is fellép, amikor az egyén (felhasználó) bizonyítékokat keres arra, hogy alátámassza a kezdeti hipotézisét. Ezért van az, hogy egy jóképű, jó fellépésű, megnyerő emberről alapvetően azt feltételezzük, hogy ő jó és megbízhatunk benne (a szélhámosok ezt használják ki). Magyarul, ha nem esztétikus a designunk, akkor eleve hátránnyal indulunk még akkor is, ha zseniális a tartalmunk, a szolgáltatásunk, felhasználóbarát az oldalunk. A tiszta és egyben professzionális design fél siker.

Az attraktív dolgok jobban működnek!

A gondolat Don Normantől származik. Az esztétikus design kellemes érzést kelt az egyén (felhasználó) agyában (pozitív érzelmi állapotot idéz elő), ezáltal növeli kreativitását és toleranciáját, így ha később problémával találkozik az alkalmazás használata során, akkor azt könnyebben és hatékonyabban oldja meg. Más szóval, ha jobban érezzük magunkat, akkor hajlamosak vagyunk átlépni tervezési, használhatósági hibákon is.

Don másik fontos következtetését egyszerű kérdésfelvetéssel értheted meg: „Mikor lemosatod, waxoltatod, kitakaríttatod az autód, akkor könnyebb vezetni, ugye? Vagy legalábbis úgy érzed…” Olvasd el Don könyvét, mert hasznos, íme egy rövid kivonat.

Mit kell tudni a designerről?

A grafikus, designer vagy született zseni, vagy tanulja ezt a szakmát. Nyilván az utóbbi a jellemzőbb és miután ő ért hozzá érdemes elfogadni a gondolatait. Nem jó út az, ha tegyük ide, tegyük oda, színezzük át, próbáljuk már ki így, meg úgy jellegű ötleteinkkel fárasztjuk, mert szinte minden esetben rá fogsz jönni, hogy nem jó az elképzelésed. A designer megtanulta a tipográfia csínját-bínját, az aranymetszés szabályait, a színkeverés tudományát és még sok mindent, amit felhasznál minden design előállítása során. Inkább érzéseket, benyomásokat fogalmazz meg irányába, ha nem tetszik az eredmény, mert abból tud újabb tervekkel előállni.

Ajánlom figyelmedbe ezt a rendkívül humoros történetet, melyet elolvasva képet alkothatsz, milyen is egy vérbeli grafikus.

A designer nem webdesigner!

Ez nagyon fontos! A webdesigner egy másik bolygóról érkezett. Felsorolom a teljesség igénye nélkül mihez kell egy jó webdesignernek még értenie:

• értenie kell minimális szinten (jó esetben nagyon) a sitebuildhez (a HTML és CSS kódoláshoz) – erre azért van szükség, mert mindent nem lehet megvalósítani
• tisztában kell lennie az alap betűkészletekkel (melyek minden operációs rendszeren elérhetők), illetve a webfontokkal és azok nyűgjeivel is közeli ismeretséget kell kötnie
• ismernie kell az alap használhatósági szabályokat (usability) – pl. ha valami gomb, akkor az nézzen ki gombnak, a tartalmi linkek következetesek legyenek, azaz mindenhol ugyanúgy nézzenek ki, stb.
• tudnia kell, hogy milyen felbontásra tervezzen (a fluid layoutokról és a responsive webdesignról ne is beszéljünk)
• érti, hogy a webdesignnak funkcionálisnak kell lennie

Milyen a jó webdesign?

• a jó design beszédes, segíti a fő üzenet megértését
• a jó design pozitív érzelmi állapotot alakít ki a felhasználóban
• a jó design elmeséli a felhasználónak, hogy az üzemeltető törődik a termékkel, szolgáltatással, arra áldoz
• a jó design elhiteti a felhasználóval, hogy az oldal jól működik (még akkor is, ha ez nem igaz)
• a jó design bizalmat épít
• a jó design mindenben segíti a használhatóságot
• a jó design vezeti és egyben tudatosan irányítja a szemet

Végezetül nézd meg ezt az ábrát, mert sajnos tükrözi a valóságot.

Egyetlen megjegyzés ehhez: Kit érdekel, hogy az ügyfél, designer mennyire szereti az elkészült webdesignt? Nem a honlapot használó felhasználóknak kellene, hogy vizuális és funkcionális élményt nyújtson?
Erről majd később, talán egy másik posztban…

Kolozsi István - kolboid
webergonómus
Informatikai kompetenciáira alapozva kezdetben programozással foglalkozott, majd a felhasználóbarát megoldások, később a UX Design felé fordult. Területe a projekt koordináció és webergonómia.

Tetszett a poszt? Akkor oszd meg! Esetleg van hozzáfűznivalód, vitatkoznál? Gyere és beszéljük meg a facebook poszt alatt!

(Source: blog.kolboid.eu)

Tetszett a poszt? Oszd meg Te is!